-Azért az élet mégis szép
-Akárcsak mi.
-Az életen nincs babaháj.
-Az igaz, de mégsem tökéletes.
-Különben ráunnánk.
Zacskó. Grinder. Pad. Morzsolt marlboro. OCG. Nyál. Tűz.
-Van nálam gomba is- súgja a lány.
-X nélkül nem komálom- húzza a száját a srác.
-Csak mondtam. Amugy sokat szintetikázol.
-Te meg sokat pofázol.
A csend robaja darabokra törte a világot körülöttük.
-Sajnálom. Tudod, hogy nem úgy értettem.
-Tudom. Ezért mondtam, nem tesz jót neked.
-Talán. Majd megpróbálom kerülni. De most ülj ide.- mosolyog a lányra.
A délután gyorsan telik. Tekerésről tekerésre váltanak az órák, grammról grammra a napszakok. Parkok, tavak, vonatfülkék, kisboltok.
Fél év múlva...
-Este lesz egy búcsuztató Mélyben.
-Szóltak, ha szeretnél mehetünk, habár annyira nem vonz.
Este:
-Herez my matez yo.
-Szevasz tag. Szia nagylány, jó hogy jöttetek. Sokat jelentene neki. - bök az ajtónálló egy fiatal gyerek fotójára, fekete keretben.
-Szerintem neki már tök mindegy. -mélázik el fiú. - ki az a sok droid?
-"üzlettársak". Rendes arcok, csak furák.
-Lényegtelen, iszom valamit összefutunk még.
Az este lassan, komoran telik. A lány beszélget. A fiú szipog.
-Nem unatkozol nagyon?
-Mehetnénk már, de én ráérek.
-Jó arcok ezek a Business Men-ek.
-Látom. Vérzik az orrod.
-Túl sokat kávéztam. Bizots a vérnyomásom.
-Vérnyomás. Aha.
-Nah jó én ezt nem hallgatom, szevasz.
A fiú visszamegy a túl júl öltözöttekhez.
-Balhé az asszonnyal.
-Balhé az agyával...
-Elég egy tragédia mára. Hívd ide, van egy kis ajándékunk, biztos felvidítja.
A fiú a lányért megy. Addig az öltöny ujjas kar egy csíkot varázsol, egy másik kar csepegtet rá.
-Minek? Úgysem hagyja itt a csajt.- mondja az egyik lenyalthajú.
-Csak várj.- Csitítja társa.
A pár visszaér. A lány arcán mosoly terül szét. Hiába, ma már minden csak utánzat, olcsó hamisitvány.
-A barátod sokat mesélt rólad, látjuk, hogy megviselt az eset. Csapd fel ezt. Könnyebb lesz.
-Nem élek ilyenekkel kösz srácok.
-Ne legyél bunkó, csak kedvesek akarnak lenni. - unszolja párja is.
-Én megértem, de tényleg nem.
A fiú a lány hajába markol, és fejét az asztalra szorítja.
-Csinálod amit mondtam. - Üvölt rá.
A tömegből két nagy darab srác válik ki és lefogják a fiút.
-Mindenkinek nehéz, de ne rajta vezesd le.
A lány szemei megtelnek könnyel, megfordul és kimegy. A srác üvöltene, de tudja, hogy azonnal ki dobvnák, és ennyi tragédia után kell valami, amitől kisebbé zsugorodnak a problémák.
-Faszom az egészbe. Hülye picsa ha neked nem kell majd én. - azzal csak úgy 'a la nature felszippantja a kicsiny utcácskát.
A tagok megkövülten bámulnak rá. Csak az ötletgazda vigyorog. "Így se rossz"
Túl gyorsan jött a másnap, túl kevés emlék maradt. Hányni illenék.
A lány egy szakadt kabátban ül. A szökőkutat nézi. Emberek szállingóznak körülötte, senkit sem érdekel.
A szétfolyt smink mint egy Rorschach tesz, amelyről az juthat eszünkbe: "SZÉGYEN"
-Nagyon gáz volt a tegnap este?- Botladozik mellé a fiú.
A lány felnéz. Szavak helyett csak könnyek.
-Ennyire nem lehetett na. Mesélj már.
A lány néma vár. A szavak hiába ostromolják. Fogytán a türelem.
-Akkor baszd meg.- Üvölti vörös fejjel a fiú.
-Megvolt. - motyogja maga elé a lány.
-Mia gecimet jelentsen hogy megvolt mi? - azzal vállon ragadja. - Hogy a picsába kéne ezt értenem heh?
A cérna elszakad. A lány felugrik és kiönti amit a világ szennye ráhordott. Közben a park elnéptelenedik. Az embereknek túl sok a problémája, nincs idő máséra. Csak kerüljük ki.
-Úgy kéne értened te öntelt rohadék, hogy miután elmentem, és vártam a buszomra. Egyszer csak felbukkantak az újdonsült barátaid.
Téged nem lehetett felhívni, hiába sikoltottam, betömték a szám. Hiába kapálóztam lefogták mindenem. Aztán jött az a kanos kis köldök piszok.
A rohadó fogaival a képembe mászott, aztán miután megharaptam tudod mit csinált?... Eltörte a kurva orromat. A többit kitalálhatod.
Annyit segítek, hogy mind az öten.
És tudod mit? Élveztem,
{pedig nem, csak fájt, de az úgy nem fair ha csak neki}
hogy végre nem egy kókadt faszú narkóssal kell körtáncot lejtenem hanem kapok igazi élvezetet is.
Az ütés fájt. Nem annyira mint a szégyen. A hatodik már csak a halott húson puffant. A lány lelke ott ragadt. Kettejük között.
Senki nem volt aki a Halottak Könyvéből olvasson neki, így kalauzolva őt a holtak birodalmán keresztül. Sőt. Még további négy óráig a testét se vették észre a bokrok közé zuhanva.
Hullt a hó az asztalra. Onna fellszállt a nyálkahártyába és a felejtés lassan de biztosan jött. Először az tűnt el amit akkor reggel tett.
Aztán a lány neve, illata, haja és szemei. Sorban tűnt el a saját neve, saját élete és céljai. Csak a sötétség maradt és a bűntudat.
-Gyere Tomi! - Szólítja meg kedvesen a hajléktalan.
A fiú szemei kábák. Lábai bizonytalanok. Így jár aki éteren jár. A parkba ér. Ősz van. Lábához sárga leveleket és szemetet hoz a szél.
Egy papírlapon megragad a szeme. "Eltűnt" hirdeti. És egy másik életből ismerős arc mosolyog rá Fehéren s Feketén.
Felveszi. Egy oszlophoz sétál és kilógó fémre tűzi.
Hátha erre jár valaki, aki felismeri.
